Júliusban úgy döntött az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy az aszpartám felkerül a lehetséges rákkeltő anyagok listájára. A potenciálisan rákkeltő édesítő szinte az összes kedvelt üdítőitalban megtalálható: ezzel az anyaggal helyettesítik a cukrot „diétás” és „zéró” termékben.
A XIXO szuperérzékenyen reagált a bejelentésre és már a WHO ajánlásának másnapján fergeteges kampányba kezdett. Minden valamirevaló (és semmirevaló) celeb kapott egy pár doboz XIXO italt – és vélhetően egy kis honoráriumot -, majd elöntötte a közösségi oldalakat a reklám: egy rövid videó, ahol a képernyőről ismerős arc elmondja, hogy a helles italok nem tartalmaznak ellenséges és gonosz aszpartámot. Gáspár Laci, Rubint Réka, Curtis, GWM és Szabó Zsófi ilyen jellegű szereplésén már meg sem lepődünk, de a szikszói cégnek sikerült megnyernie olyan hírességeket is, akik egyébként szökőévben egyszer hajlandóak reklámozni valamilyen terméket. (És akkor még nem is ejtettünk szót a nem tervezett szuperjachtos jegeskávézásról.)
A hirdetéscunami minden bizonnyal óriási összegeket emésztett fel, de vajon mindez megérte a Hellnek?
Az első elemzéseketkét egymástól független szervezet indította el, akik arra a következtetésre jutottak, hogy az állatkísérletes vagy humán adatok alapján nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az aszpartámnak káros hatásai lennének – írja a PirulaKalauz szakértői oldal.
Az áttekintett emberes és állatokon végzett kísérletek alapján találtak összefüggéseket az aszpartámfogyasztás és a rákos megbetegedések között, de ezek kifejezetten a májrák egy fajtájával, a hepatocelluláris karcinómával kötötték össze az édesítőszer fogyasztását. De a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) azt is megjegyezte, hogy abban a három vizsgálatban, amelyet embereken végeztek, nem zárhatók ki a torzító hatások.
Hogy ez a torzító hatás mit jelent? Azt, hogy ezekben a kutatásokban nagyon sok embert figyeltek meg nagyon hosszú ideig, így értelemszerűen nemcsak aszpartámot, hanem rengeteg más ételt és italt is fogyasztottak, amit a kutatásban nem tudnak szűrni. Nem lehet kizárni, hogy az összefüggés azon alapszik, hogy a szóban forgó vizsgálati alanyok egyéb, rákkockázatot növelő élelmiszert vagy italt fogyasztottak. Ráadásul az aszpartám fogyasztásának dózisa is változhatott a kutatás időtartama alatt, arról nem is beszélve, hogy a dózisra általában csak a résztvevők beszámolója, jobb esetben táplálkozási naplója alapján következtetnek.
Azt is fontos megjegyezni, hogy az IARC besorolása szerint a 2B kategóriába tartozik még az aszpartám mellett az aloe vera, az ázsiai savanyított zöldségek, a benzin, egyes fogamzásgátlók vagy a HPV is. Az ennél veszélyesebb, vagyis „valószínűleg karcinogén” kategóriába (2A) tartozik például az olajban sütés, a szteroidok és a vörös húsok, a „karcinogén” 1-es kategóriában pedig olyan dolgokat találunk, mint a dohányzás, a napsugárzás, az alkoholos italok és a feldolgozott hústermékek. Innen is látszik, hogy
az aszpartám még mindig nem éri el a vörös húsok szintjét, és a kanyarban sincs a dohányzáshoz vagy a parizerhez képest.
A két testület különböző eredményei abból fakadnak, hogy más módszertannal végzik a munkájukat. Az IARC célja a rákkeltő anyagok azonosítása, nem foglalkozik azzal, hogy a rákkeltő hatás valójában milyen kockázatot jelent az emberekre nézve. A JECFA viszont nagy figyelmet fordít arra, hogy felmérje a rákkeltő hatás reális kockázatának mértékét.
Az aszpartám tehát a jelenlegi tudományos ismereteink szerint nem tiltólistás, a Xixo mégis meglátta a lehetőséget abban, hogy reklámozza: az ő termékeiben nincs aszpartám, a Xixo kóla bizony fruktózzal és steviával készül, azt sugallva, hogy ez sokkal egészségesebb, mint a másik édesítőszer.
A fruktóz ellen egyébként a WHO szintén adott ki ajánlást nemrég, de természetesen ez sem azt jelenti, hogy a stevia méreg, csak azt, hogy nagyobb mennyiségben nem ajánlott fogyasztani – ahogy a WHO szerint a legtöbb mesterséges édesítőszert sem.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
